Itt a tél, kemény fagyokkal!

 

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


A meteorológiai szolgálat napok óta kemény hideget,sőt nagyobb mennyiségű havat jelez előre.

Mi lesz a soproni hajléktalanokkal, mert jó páran nem veszik igénybe a megnyitott hajléktalanszállókat. Ők azt mondják félnek bemenni, mert a szállókon társaik nem egyszer ellopják a megmaradt értékeiket.

Napközbe azért csak csak bejárnak, mert osztanak élelmet,meleg teát, de az éjszakára csak a legvégső esetben maradnak ott.Ők megpróbálják nyitva felejtett lépcsőházakban,zártabb kapualjakban átvészelni a zordabb éjszakákat,persze csak akkor ha nem zavarják ki őket.Oda kell figyelni rájuk, mert sokszor italos állapotban vágnak neki az éjszakának, és ha elalszanak vagy rosszul lesznek biztos kihűlés vár rájuk.

Ismerek egy hajléktalant, aki évek óta egy helyen, egy társasház padlásán vészeli át a hideg telet. a lakók tudtával és beleegyezésével.Soha semmilyen kár nem okozott,nem tulajdonított el semmit.Tisztában van azzal, hogy őt befogadták,és ezért megbecsüli a lakókat, mert talán az életét mentik meg.Tudja hogy ha eljön a tél, megértően fogadják jelenlétét.

Ezt a példát kellene követni, mert nem minden hajléktalan "zsivány" csak valami oknál fogva így alakult a sorsuk.

Kis odafigyeléssel és jó szándékkal sok emberi életet meg lehetne menteni.

Sopronban a vasútállomás és a buszpályaudvar várója éjjel-nappal nyitva tart, szükséghelyzetben pedig a Gárdonyi Géza Általános Iskolában helyezhetik el a rászorulókat, mert kb 150 hajléktalan él Sopronban,de a hajléktalanszálló csak 60 fő befogadására képes.

 

 

 

 

Mit akar az LMP

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


Jávor Benedek ill. az LMP miért is nem akar részt venni a kerekasztal tárgyalásokon?Az LMP egy korábbi nyilatkozatában tudatta és emlékeztetett arra, hogy párt annak idején a Gyurcsány féle kormány leváltása céljából alakult meg,mivel az emberek többsége akkor változást akart.Talán most nem lenne etikus ha pont azzal kezdene "koalíciós" tárgyalásokat, akik ellen jött létre.Gondolom önálló megmérettetést akarnak, hogy van e igény a politikájukra.Jávor azt is jelezte ,ami tény,hogy esik a fidesz népszerűsége és valószínű azokat az embereket veszti, akik az elmúlt választáson csak azért szavaztak a fideszre mert kormányváltást akartak.Az LMP gondolom ezt a tábort akarja valamilyen módon megszólítani.Az LMP célja ugyan úgy mint a többi ellenzéki pártnak,a fidesz kormány leváltása,és saját pártjának támogatottságának növelése.Én kételkedek abban hogy az MSZP és a DK meg fogja tudni szólítani ezeket az embereket,mivel még mindig nagy az ellenszenv mind két párt felé,és egyenlőre nem nagy a "kínálat" a pártok terén.A cél mindenesetre ugyan az, a fideszt a következő választásokon le kell váltani!Szerintem az LMP részéről ezt az álláspontot el kell fogadni.A hátulütője talán a Jobbik erősödése, ami nem kívánatos, sőt katasztrófális lehet.

 

 

 

Kisvállalkozások

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


A kisvállalkozások problematikája

A nagyvállalatok bevonzását az országba minden kormányzat stratégiai fontosságú feladatként kezeli. Természetesen a gazdaság fellendítésében, a munkaerő-felesleg felszívásában szerepük megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a mérleg nyelve indokolatlanul billen át folyamatosan (ez világszerte jellemző) az ő oldalukra a kisvállalkozásokkal szemben.



Ha megvizsgáljuk ezen kisvállalkozásoknak a magyar gazdaságban betöltött valódi szerepét, azt látjuk, hogy még a legzordabb gazdasági körülmények között is ők foglalkoztatják a hazai munkaerő kétharmadát, tehát ők alkotják a gazdaság legerősebb szegmensét. Mivel a kisvállalkozások magas számú munkaerőt tudnak alacsony tőkebefektetéssel foglalkoztatni, fontosságuk egyre inkább felértékelődik a vidékfejlesztés tekintetében is. Nehéz helyzetük, létbizonytalanságuk mégis sok éve változatlan maradt.

Ez nyilvánvalóan nem írható kizárólag a multik számlájára, hiszen a kisvállalkozások bőven ki tudnák aknázni a velük kialakított kapcsolat lehetőségeit, csakhogy ezt nagyon nehéz megvalósítani egy olyan rendszer hiányában, amely beszállítóként vagy bedolgozóként lehetőséget teremtene számukra a gazdasági vérkeringésbe való jelentősebb mértékű bekapcsolódásra. Így az az erő, amit a hazai kisvállalkozások együttesen képviselni tudnának, elvész a semmibe. Nem tesz új felfedezést az, aki ráébred, egy gazdaságilag erős államnak elsősorban a saját kisvállalkozásaira kell alapozni a fellendülést, nem pedig függő helyzetbe hozni magát a külföldi multinacionális nagyvállalatok döntéseitől, stratégiáitól. A kisvállalkozások a munkanélküliség szempontjából is megérdemelnék, hogy kiemelt támogatásban részesüljenek, hiszen józan paraszti ésszel is felmérhető tény, hogy számtalanszor több lehetőséget kínálnak az elhelyezkedésre, mint az ország egyes pontjain lábukat megvető multik, amiknek száma soha nem érheti el azt a mennyiséget, hogy valóban hathatós szerepet vállalhassanak a munkanélküliségi ráta mutatóinak csökkentésében.

A valóság mégis az, hogy a kisvállalkozásoknak számos hátrányt kell elszenvedniük a nagyvállalatokkal szemben. Elég, ha csak a bankokra gondolunk, nem nehéz kitalálni, hogy melyik az, amelytől ódzkodnak és melyik, amely megnyeréséért akár engedményeket is hajlandóak tenni. Ez pedig egy elég sarkalatos pont, hiszen a multikra kevésbé jellemző az alacsony tőkeellátottság, míg a kisvállalkozásokra annál inkább.

Úgy tűnik, a negatív tendenciáknak vége szakadhat. Ősszel dönt a kormány a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséről, mellyel akár 500 milliárd forinttal csökkenthetik a vállalkozásokat sújtó terhek mértékét 2012-ben. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta: a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei nagyjából háromszorosai az európai uniós átlagnak. Megkérdezték magukat a vállalkozókat is, mely pontokon kívánnák leginkább a változtatásokat. Ők elsősorban az adó és számviteli adminisztráció csökkentését, valamint az egyes gazdasági ágazatokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítését javasolták. Sokszor az indokolatlan szabályozási formák és azok szankciói lehetetlenítik el a kisvállalkozások működését, valamint nehezítik a vállalkozások életét a gyakori és lassú ellenőrzések, illetve azok összehangolatlanságai is.

Érdemes megemlíteni, hogy a megkérdezett vállalkozók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy hivatalos, vállalkozásával kapcsolatos ügyei intézéséhez nélkülözhetetlen egy "belsős", tehát egy ismerős segítsége. Megdöbbentő, hogy 8%-uk szerint pedig mindehhez pénz is kell.

Hogy az új szabályozás hoz-e és ha igen, milyen eredményt a kis- és mikrovállalkozások számára, évek múltán lesz számokban mérhető. Igazán hatékony reformokról viszont csak abban az esetben beszélhetünk, ha a változtatások során felszabaduló tőkét és egyéb energiákat a vállalkozások a saját hasznukra tudják majd visszaforgatni.

(Online Cégér 2011)
Tetszik ·
Leiratkozás · január 28., 8:06Tibor Takacs kedveli ezt.


Csaba Molnar Eljött 2012 de sem adócsökkentést, sem adminisztrációs könnyítést nem lehet nyugtázni.Sőt, a minimálbér emelése következtében ami havi 94000 ft növekedtek a járulék mértékek is.Tehát egy minimálbérre bejelentkező kisvállalkozó, havi minimum járulékfizetési kötelezettsége néhány száz forint híján eléri az 50000 forintot, a tavalyi 34000 ft-hoz képest.Egy kisvállalkozónak ezt az összeget nem könnyű kitermelni,és ez csak annyi hogy vállalkozóként működik,és akkor még hol van az szja, a helyi adók, és sorolhatnám tovább.
január 28., 8:40 · Tetszik

 

 

 

 

Újabb terhek alatt sínylődnek a vállalkozások

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


Az állam abból a helyzetből indul ki, hogy ebben az országban mindenki lop, csal, hazudik. Ezt arra alapozom, hogy ezután a minimálbér másfélszerese után kell a közterheket viselni. Én úgy gondolom, a vállalkozói réteg nagy része — itt azokra gondolok, akik nyugdíjkiegészítésként vállalkoznak — nagyon elégedettek lennének, ha a minimálbért kitermelné a vállalkozásuk. Másrészt úgy gondolom, hogy itt egy rétegnek az ellehetetlenítését is tervezték.

Január első hetében könyvelő ismerősöm közölte velem, hogy szinte éjt nappallá téve dolgozik, végelszámolásokat készít. Kicsit értetlenül álltam a jelenség előtt, mert bármikor kértem, mindig volt néhány szabad órája számomra. Most értésemre adta, hogy megbízói sorra adják le vállalkozói igazolványaikat, szüntetik meg vállalkozásaikat, így egy perc szabadideje sincs.

Gondoltam, megkeresek egy érintett vállalkozót, megkérdezem, mi motiválta vállalkozása megszüntetésére. Nem kellett sokáig keresgélnem, néhány perc után a város egyik frekventált pontján találtam egy bezárt ingatlanügynökséget. Ennek tulajdonosát kértem, avasson be vállalkozása felszámolása hátterének titkaiba.

— Az országgyűlés 2011 novemberében döntött a korhatár előtti nyugellátásról, a szolgálati járandóságról. E döntés 2012. január 1-jétől lépett hatályba. Ennek értelmében szolgálati nyugdíjamat megszüntették, ezt követően járadékosként végezhetném tovább a tevékenységemet, amelynek vonzatai már egészen mások. Eddig ötezer-egyszáz forintot kellett fizetnem havonta egészségbiztosítási hozzájárulás címén. Az új státusz következményeként csak főállású vállalkozóként végezhetjük ezt a munkát, amelynek során többszörösét kell fizetni az eddigi járuléknak, ami havonta közel hatvanezer forintos többletterhet jelentene. Ezt egy egyszemélyes vállalkozás nem tudja kitermelni, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Hozzáteszem egyébként is, hogy az ingatlanpiac minden évben áll az első két hónapban. A rám nehezedő új terhek miatt döntöttem úgy, hogy tizennégy év után megszüntetem vállalkozásomat — mondja Kovács István.

Nagyon sajnálom, mert ilyen gazdag választékom még sohasem volt. Kínálatomban nem csak lakóingatlanok szerepeltek. Voltak komplett hotelek, volt benzinkút, tésztaüzem, a hétvégi házakkal együtt több mint négyszáz ingatlanból állt az adatbázisom. Ez részben jó, részben rossz volt. Az előnye a kínálat bőségében rejlett, de rossz érzés töltött el, amikor azt láttam, hogy az emberek milyen nagy számban próbálnak megszabadulni ingatlanaiktól, mert folyamatosan szegényednek.

— Az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy ingatlanügynök nem foglalkozik kínálata hátterével. Az elhangzottak alapján mégis úgy tűnik. Lehet ezt a tevékenységet lélekkel végezni?



— Az elmúlt tizennégy év sok örömet is okozott, hiszen nagyon sok embernek tudtam segíteni az egyik legalapvetőbb szükségletének, a lakhatás kérdésének megoldásában. Elkeserített, amikor tudomásomra jutott, hogy a Nemzeti Eszközkezelő több mint ötezer lakást felvásárol a legszegényebb családoktól, hiszen ezzel az utolsó kapaszkodótól fosztják meg őket. Attól a rétegtől, akik mindent megtettek, minden áldozatot vállaltak, hitelfelvétellel még kockáztattak is a stabil hátterük megteremtésének érdekében. A nadrágszíjukon már képtelenek voltak tovább húzni. Az emberek nagy része önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, hiszen munkahelyük elvesztése, megszűnése nem rajtuk múlt. Tragédia még látni is, amikor ezeket a mindenüktől megfosztott embereket még tovább akarják lehúzni. Milyen dolog az, amikor egy nem működő vállalkozást még építményadóval is sújtanak? Kevés vállalkozás van manapság a városban, ami gőzerővel működik. Jó esetben — legfeljebb néhány —, ha hetven százalékos kihasználtsággal működik, de nem ritka az ennél lényegesen alacsonyabb kihasználtság. Én úgy vélem, a kihasználtság alapján kellene beszedni az adókat. A semmiből nem lehet fizetni! Mi lesz ennek a vége? Elárverezik az ingatlanaikat?

Kérdezem, mi a helyzet abban az esetben az építményadókkal, amikor az önkormányzat ad ki egy ingatlant? Az önkormányzat, vagy a bérlő vállalkozó fizet maga után építményadót? Valószínűleg nem! Így az egyenlőtlen feltételek, helyzeti előnyök miatt hatalmas érdekellentét van az önkormányzat és a magánvállalkozók között.

— Ettől az évtől számtalan új adóteherrel kell egyébként is számolni egy vállalkozónak. Önöknek, mint a fegyveres testületeknél szolgált előrehozott nyugdíjasoknak — pontosabban januártól járadékosoknak — még egy tizenhat százalékos adóteherrel is számolniuk kell. Hogyan vélekedik erről?

— Inkorrektnek tartom, hogy egy állami vezetői réteg, akik — meglátásom szerint — példamutatással tartoznának, a jövedelme szemlátomást jelentősen gyarapszik, a kisembereket meg egyre inkább ellehetetlenítik. Ha egy progresszív adókulcs lenne, ha a nagyobb jövedelmekből arányosan vonnának le, akkor rendben van, mert arányos a teherviselés. Így nincs jó példa az emberek előtt!

— Úgy hallottam, hogy tömegével adják vissza a vállalkozói igazolványokat, ennek következményeként jelentős adóbevételtől esik el a költségvetés. Ön szerint szándékosságról, meggondolatlanságról, vagy a szakértelem hiányáról van szó?

— Az állam abból a helyzetből indul ki, hogy ebben az országban mindenki lop, csal, hazudik. Ezt arra alapozom, hogy ezután a minimálbér másfélszerese után kell a közterheket viselni. Én úgy gondolom, a vállalkozói réteg nagy része — itt azokra gondolok, akik nyugdíjkiegészítésként vállalkoznak — nagyon elégedettek lennének, ha a minimálbért kitermelné a vállalkozásuk. Másrészt úgy gondolom, hogy itt egy rétegnek az ellehetetlenítését is tervezték. Ez csupán a fegyveres erők állományából negyven-negyvenötezer főt érint. Ennek előszelei már az Antall-kormány idején érezhetőek voltak. Volt egy olyan paktum, mely szerint minket — a vélt visszarendezéstől tartva — a hatalom közeléből el kell távolítani. Mi mindig tiszteltük a törvényt, soha nem vallottuk, hogy visszafelé kell haladni. Sokkal inkább úgy véltük, ami jó, azt el kell fogadni, a rosszat pedig korrigálni kell! Sok mindenről beszélhetnék ennek kapcsán. Ott van például a melegek felvonulása. Szükségünk van nekünk erre? Csupán a felvonulás rendvédelmi biztosítása 70 millió forintba került a költségvetésnek.



— Máig létezőnek tartja az előítéletet önökkel szemben?



— Nos, ennek az említett negyven-negyvenötezer főnek nagy része főiskolát vagy egyetemet végzett, vagyis egy kvalifikált rétegről van szó, akik akár közérdekű munkájuk révén, akár adófizető vállalkozóként hasznára lehetnének ennek a társadalomnak. Mi úgy érezzük, nem szeretnek minket, mert mi egy másik rendszerben nőttünk fel. A tapasztalatunkra pedig szükség lehet. Ha már a tapasztalatnál tartunk, akkor megjegyzem, minket nem lehet már becsapni, megtéveszteni, bármilyen propagandát is hirdetnek a különböző médiumok: legyen az külpolitika vagy belpolitika.



— Vélhetően a családi költségvetésből hiányozni fog ez a az eddigi jövedelm. Valamilyen formában tudja ezt pótolni?





— Mindenki pénzből él! Hála istennek, a nővéremék falun laknak, és sok mindent megtermelnek. Ahol, és amiben tudok, segítek nekik. Többet, mint eddig, hiszen több időm lesz. Ez a helyzet magával hozza azt is, hogy visszaszorítjuk a fogyasztásunkat. Háromszor is meggondoljuk, mit veszünk meg ezután. Ez egy körforgás, mert ha én nem tudom megvenni, meg más sem, akkor hiába hozza ide a „kapitalista” a termékeit.



— Előbb-utóbb bezárul a kör. Ön szerint meddig lehet ezt tűrni?



— Az emberek még tűrnek, csak akkor fognak kimenni az utcára, ha már a gatyájukat is lehúzzák róluk. A másik oldalon — az államilag dotált vállalkozásoknál — meg pazarlást látok! Elég szomorú, hogy ötven felett — úgy, hogy én is és feleségem is főiskolát végeztünk — oda kellett jutnunk, hogy egyik hónapról a másikra élünk.

Kikívánkozik belőlem, hogy amikor mi szolgáltunk, mi nem idegen érdekeket, hanem Magyarországot szolgáltuk. Visszatetsző, hogy később voltak olyanok, akik kimentek külföldre, Afganisztánba, vagy máshová, majd fél év, egy év elteltével hazajöttek, és lényegesen nagyobb, közel háromszoros nyugdíjat kaptak, mint mi. Így ők lényegesen könnyebben élik meg, ha a nyugdíjukból leveszik a tizenhat százalékot. Ám megkérdem, ha ezeknek az embereknek fél évre, egy évre megérte annyit fizetni, mennyire érte meg vajon azoknak, akik küldték őket?





(Kanizsahír.hu)

 

 

 

 

Potencianövelő hatása van az egykulcsos adónak 

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


Budapest – Matolcsy csak most árulta el, hogy az államháztartást pusztító, a gazdagoknak kedvező és a szegényeket sorvasztó egykulcsos adó célja voltaképpen a potencianövelés volt, mert szerinte az egykulcsos adónak köszönhetően nőtt a népszaporulat. A libidó és az egykulcsos adó közötti összefüggést az Orbán-kormányon kívül még senki nem fedezte fel, viszont ha működik, akkor az ország a szexturisták paradicsoma lehet.



Matolcsy szerint jelentős tartalékok vannak a büdzsében: az általános tartalékon felül 320 milliárdnyi tartalék van még a költségvetésben. (Matolcsy nem említette, hogy a tartalékokat már zárolták, ugyanis másként nem tudták ellentételezni a büdzsében azt a kieső bevételt, amit a GDP-növekedési prognózis 1,5-ről 0,5 százalékra való csökkentésből ered.)

Majd kijelentette, hogy az egykulcsos adónak hála, nőtt a népszaporulat is. Szekeres Imre (MSZP) fölhívta Matolcsy figyelmét, hogy a tudomány mai állása szerint egy gyermek megszületéséig a fogantatástól kilenc hónapnak kell eltelnie – így kissé elhamarkodott dolog a 2011 második félévi születési adatokból túl messzemenő következtetést levonni. Matolcsy megköszönte a tájékoztatást, ám hozzátette, hogy ezzel a szabállyal ő is tisztában van, hisz két gyermek apja. Matolcsy szerint már 2010 nyarán megmozgatta a magyar családokban a férfiak és a nők fantáziáját az egykulcsos adó ígérete.

Ez azt jelenti, hogy az egykulcsos adó olyan erős nemi ajzószer, amelynek már az ígérete is ágyba viszi a párokat, valamennyi Viagra készítményt felülmúlva.

Vágó Gábor, az LMP képviselője arra emlékeztette Matolcsyt, hogy az NGM adatai szerint 404 milliárdos lyukat ütött a büdzsén. Az ellenzéki képviselő arra is emlékeztette Matolcsyt, hogy nincs már jobboldalon sem nívós közgazdász, aki nem bírálná a kormány gazdaságpolitikáját vagy az egykulcsos adót.

Ezek a közgazdászok viszont nyilván impotensek, hogy nem érzékelték nemi vágyukon az egykulcsos adó hatását. Esetükben feltehetően az Orbán-kormány többszáz milliárdos veszteségtermelése okozhatott impotenciát, amelyen már az egykulcsos adó sem segít.



(forrás:Amerikai Népszava)

 

 

 

 

Göncz Árpádot köszöntik kilencvenedik születésnapján

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


Kilencvenedik születésnapján, február 10-én a budapesti Vérhalom téren köszöntik Göncz Árpád volt köztársasági elnököt közéleti személyiségek – tájékoztatta Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke pénteken az MTI-t.

A közleményben azt írták, hogy Göncz Árpád plebejus-polgár köztársasági elnökként kifejezte a nemzet egységét, nem tett különbséget magyar és magyar között, ha betartották az alkotmányos demokrácia szabályait, függetlenül attól, hogy hogyan éltek és miben hittek.

"Büszkék vagyunk 1956 életfogytiglanra ítélt hősére, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjára" – közölték, felidézve, hogy Göncz Árpád – aki 1990 és 2000 között volt Magyarország köztársasági elnöke – demokrata maradt a Kádár-rendszer alatt, és megőrizte eszméit az 1990 utáni, helyenként fájdalmas politikai küzdelmekben is. "Kikezdhetetlen életútja, szerénysége, embersége és bölcsessége iránymutató lehet mindannyiunk számára" - olvasható a közleményben.

Kilencvenedik születésnapján a szervezők – akik számítanak Göncz Árpád tisztelőinek részvételére – rövid szerenáddal, és a Ha én rózsa volnék című Bródy-dal eléneklésével köszöntik majd otthonánál a volt köztársasági elnököt.

 

 

 

 

Holokauszt-emléknap: Szita szerint az emberiség szégyenére emlékeztetni kell

Szerző: Csaba Molnar, Balos baráti kör · Dokumentum szerkesztése · Törlés


Holokauszt-emléknap: Szita szerint az emberiség szégyenére emlékeztetni kell

Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen - mondta Szita Szabolcs a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján

Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés alkotásban - mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.



A megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek "a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak", azoknak pedig kötelességük, hogy "felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen", és hogy bízzanak abban: "egyszer mégiscsak észre tér az ember", és "nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni" - fogalmazott.



A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon "hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel."





Utalt rá, hogy a vagon "a náci korszak egyik jelképe lett", amely "szörnyűbb, mint a börtön", s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, "csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása."



Mint mondta, a vagon "az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma", és "azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték". Hozzátette: a második világháború után "a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések, gyilkos indulatok."



Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: "azért gyűltünk össze, hogy (...) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett".

Kifejezésre juttatta, hogy "a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon"; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és "megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól". Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból - állapította meg.





Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja "a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak" - tette hozzá.



Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek "az ordas eszmék ellen".



Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan "ordas erők", amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek "elszántan képesek az önvédelemre".

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: "az ENSZ (...) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését - mindennap és mindenhol."





Utal ara, hogy a vészkorszak idején "másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette."



Mint írta, "ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk - fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket."

A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.





A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.



Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

http://www.facebook.com/groups/283227295064660/ 

 

 

 

 

 

A nők ősi mesterségéről 

 

 

 

Véleményem szerint nem lenne szabad korlátozni ezt a tevékenységet, persze kulturált körülmények között. .  

Ha egy nő úgy dönt, saját akaratából, hogy ez a pénzkereseti lehetőség neki teljes mértékben megfelel, hát tegye. Szabad emberek vagyunk.

Vannak nők ,ugyan úgy, mint sok férfi is,akik szexuálisan igen aktívak,és ezt nem kívánják véka alá rejteni, és úgy ítélik meg önmagukat, hogy képesek arra hogy a rejtett technikáikat megosszák férfi társainkkal, és hasznot is tudnak csinálni ebből önmaguknak,hát tegyék. Ha találnak erre vevőt,márpedig találnak,mert vannak férfiak akiknek ez kell, erre van szükségük. Valljuk be őszintén, talán mi is  fantáziáltunk „lepedőakrobatákról”.. Sokan mondják, egyszer élünk,miért ne próbálnám ki!

Sok nő pedig úgy gondolja,hogy ez az egyetlen munkalehetőség számára.Sajnos sok helyen így is van,ezért úgy döntenek, átmenetileg így próbálják fenntartani magukat,miért szükséges gátat emelni előttük. Nem kényszeríti őket rá senki,ők válasszák,pedig talán nem ez lenne az utolsó dolog,amibe belevághatnának. Esetek többségében, hallomásom szerint ők néhány eset után feladják,és utána gondolkoznak el csak azon, mekkora hibát követtek el. Testet áruba bocsátani nem kis dolog, főleg a nőnek,jól meg kellene gondolni. Férfi esetében más a helyzet,mert a vadászösztön minden férfiban ott van.

Vannak férfiak, mert nem mindenki él párkapcsolatba, akik talán más módon nem jutnak hozzá egy szexuális kapcsolathoz, csak úgy hogy megvásárolják a szolgáltatást,ezért legyen  „áru” amit ha kifizetnek, kis időre is élvezhessék az élet ezen örömét.

De vannak olyan párkapcsolatok is ahol a férfi nincs megelégedve az otthoni szexuális élettel, ezért úgy dönt, pótolja a hiányosságokat. Helyes vagy helytelen ? Minden attól függ… Szeretkezés ill. szex természetes dolog az egészséges ember számára, mert a szexuális vágy visszafojtása számos férfi betegséghez vezet.(pl. prosztata gondok) De gondoljunk bele, hány nemi erőszakról hallottunk már életünkbe,ami nem egyszer gyilkossággal végződik, nehogy kitudódjanak a dolgok. Nem beszélve a kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszakról! Talán azért van, mert nincs egy diszkrét hely ahol el lehetne végezni az ilyen szükségleteket!  Sok férfinak az kell, hogy a szexuális aktus idején teljesen alárendelt szerepet vállaljon fel a nő, vagy éppen fordítva. Sokféle szolgáltatás közül lehet válogatni „Jó pénzért szinte mindent megadunk”! Mondják az erre vállalkozó lányok. Minden szolgáltatásnak megvan a tarifája. Mert hát szolgáltatás. Egyik olcsóbb, másik drágább. Nem akarom részletezni a szolgáltatásokat,gondolom nagyjából mindenki tudja vagy hallott róla milyenek léteznek.

Szükség van az ilyen lányokra, akik ezt önszántukból vállalják. Akik erre vállalkoznak, azok tudják mit vállalnak,hogy esetleg kapcsolatba kerülnek furcsa szexuális szokású férfiakkal is.

Azt is szokták mondani a „Minőségnek ára van”! És ez egyértelmű.

Minőségi példa ként, én is a Micsoda nő-t hoznám fel. Ő teljesen kulturált körülmények között és módszerekkel dolgozi. Ezt a formát tudnám támogatni.

De gondoljunk bele abba, milyen higiéniával rendelkezhetnek az út szélén  álló, magukat 4-5 ezer forintért áruló lányok. Nagy átlagban, ők sajnos kényszerítve lehetnek erre a mesterségre.

És itt már nem beszélhetünk a nő saját akaratáról. Mi lehet az oka, hogy a hatósági szervek ezt eltűrik.

Hát nem veszik észre, hogy itt valami nem tiszta? Nem látják a körülöttük somfordáló futtatókat? Gondolom, amikor igazoltatják ezeket az emberkéket,azzal bújnak ki a felelőségre vonás alól, hogy ők védik a lányokat.Ami hazugság! Természetesen a lányok is megerősítik a vallomást, mert meg vannak fenyegetve, félemlítve!

Ha valami formában nyilván lehetne tartani ezt a mesterséget űző lányokat,elkerülhető lenne hogy a lányok megfélemlítve, megalázva legyenek.

Ezért én minél előbb szorgalmaznám a probléma megoldását. Minden olyan városban ahol látszik ez az igény, a városvezetőségnek lehetővé kellene tenni, hogy megoldódjon ez a probléma.. Talán van önkormányzati tulajdonban olyan épület, nem mondom hogy minden városban, amit bérbe lehetne adni ilyen célra egy üzemeltetőnek. Talán az olyan lányok, akik önszántukból akarják űzni ezt az ősi mesterséget, ilyen helyen dolgoznának.

Az utcai prostitúciót viszont teljes mértékben fel kellene számolni, mert ott nem a lányok húzzák ebből nagy átlagban a hasznot. A futtatóknak pedig az mondom,tessék, a lehetőség adott, bocsássák magukat áruba. Biztos van rá vevő.Lásd „Tök alsó” film….

 

 

 

.

---

 

 

Oldal: Magán gondolatok
Cikkek és feljegyzések - © 2008 - 2024 - cikkek-feljegyzesek.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat